Minél szélesebb korosztályt tud elérni egy termék, annál sikeresebb lesz, ez kétségtelen. Mégis nem véletlen, hogy néhány dolog korhoz kötött, néhány pedig kifejezetten nem gyerekeknek való. De itt nem csak a véres darabolós horrorfilmekre, a repülőgép vezetésre, esetleg a dohányzásra vagy az alkoholfogyasztásra lehet gondolni. Vannak olyan termékek, amik teljesen újszerű veszélyforrást jelenthetnek a fiatal elmék fejlődésére. Nagy kérdés, hogy a VR szemüvegek ilyen potenciális veszélyforrások-e?

A VR eszközöket fejlesztő cégek szerint 13 éves kor felett határozottan nincs ezzel semmi baj. Ezt igazolni látszanak az eszközök korhatár besorolásai is. A Samsung és az Oculus korhatára ugyanis 13 év. A megítélés szerint az ennél fiatalabb gyermekek kritikus periódusában vannak a vizuális készségeik fejlődésének. Ennek ellenére a Sony PlayStation VR korhatára már csupán 12 év.

A jelenlegi VR eszközök ártatlan szórakoztatóelektronikai terméknek tűnnek. Plusz a különböző VR tartalmak elején is minden esetben ott lesz a megfelelő korhatár figyelmeztetés így jogi szempontból aligha lehet bárkinek aggálya. Azonban hosszútávon a virtuális valóságban jóval több van, minthogy csupán egy kicsit intenzívebben játszadozhassunk. Egy olyan komoly technikai áttörés, ami szép lassan beköltözik az otthonokba, a munkahelyekre, a felsőoktatásba és igen egészen biztosan használható lenne akár a kisebb gyermekek oktatására is. Megkérdőjelezhetetlenül van potenciál ebben a technológiában és számos előnyt jelenthet a felhasználása az emberiség számára, de egyelőre még igen keveset tudunk a hosszú távú hatásairól ezeknek az eszközöknek. Mindezek fényében elgondolkoztató kérdés, hogyan, hány évesen és mennyit engedjük vagy engedjük-e egyáltalán belépni gyermekeinket a virtuális valóságba?