A speciális körülmények közt elért hőmérséklet olyan alacsony, hogy még az űr hideg részeinek többsége is melegebb nála. Ezen a hőfokon az alapesetben, természetes körülmények közt virgoncan vibráló, forgó és mozgolódó molekulák alaposan lelassultak, alig voltak képesek mozdulni, így a tudósok eddig nemlátott halmazállapotokat tanulmányozhattak rajtuk keresztül.

Az MIT fizika professzora, Martin Zwierlein szerint az „ultrahideg” hideg molekulákkal egy sor különböző halmazállapot érhető el, mint a szuperfolyékony kristályok, melyek kristályos jellegük ellenére nem súrlódnak (kissé bizarrul hangzik). Ezt korábban nem sikerült még empirikus módon megfigyelni, ám teóriáink már voltak a dologról.

Ennél a tanulmánynál a tudósok nátriumot és káliumot hűtöttek lézerek és párologtatás segítségével, melyet követően az egyes atomokból molekulákat formáltak (NaK). Ezeket újabb lézersugaraknak vetették alá, így további 7 500 Kelvin energiától szabadították meg a rendszert. A szuperfolyékony kristályok létrehozásához 500 nanokelvin alá kell csökkenteni majd a kísérlet hőmérsékletét. A tesztek a jövőben más atomokkal és molekulákkal folytatódnak, ám a kezdet mindenképpen bíztató.